Takarmány részecskeméret -meghatározási módszer
A takarmány -részecskeméret a takarmány -alapanyagok, a takarmány -adalékanyagok és a takarmánytermékek vastagságára utal. Jelenleg a releváns nemzeti szabvány "kétrétegű sziták szitálás módszere a takarmánycsiszolás részecskeméretének meghatározására" (GB/T5917.1-2008). A vizsgálati eljárás hasonló az Amerikai Mezőgazdasági Mérnökök Társaság által kiadott vizsgálati módszerhez. A takarmány összetörési intenzitása szerint a zúzás két típusra osztható: durva zúzás és finom összetörés. Általában a részecskeméret nagyobb, mint 1000 μm a durva zúzáshoz, és a részecskeméret kevesebb, mint 600 μm a finom összetöréshez.
Takarmány -zúzási folyamat
Általánosan használtTáplálás malmokTartalmazza a kalapácsmalmokat és a dobmalmokat. Használat esetén azt a zúzási kimenet, az energiafogyasztás és a takarmánytípus szerint kell kiválasztani. A kalapácsmalomhoz képest a dobmalom egységesebb részecskemérettel, nehezebb működéssel és magasabb gépköltségekkel rendelkezik. A kalapácsmalmok növelik a gabona nedvességveszteségét, zajosak, és kevésbé egyenletes részecskeméretűek a zúzáskor, de a beszerelési költségek a dobmalom felének lehetnek.
Általában a takarmánymalmok csak egy típusú pulverzert telepítenek,kalapácsmalomvagy dobmalom. A legfrissebb tanulmányok kimutatták, hogy a többlépéses rétegzés javíthatja a részecskeméret egységességét és csökkentheti az energiafogyasztást. A többlépcsős zúzás egy kalapácsmalommal, majd egy dobmalommal való összetörésre utal. A releváns adatok azonban ritkák, és további kutatásokra és összehasonlításra van szükség.
A részecskeméret hatása az energia és a tápanyagok emészthetőségére a gabona takarmányozására
Számos tanulmány értékelte a gabonafélék optimális részecskeméretét, valamint a részecskeméret hatását az energia és a tápanyagok emészthetőségére. Az optimális részecskeméret-ajánlási irodalom többsége a 20. században jelent meg, és úgy gondolják, hogy az átlagos részecskeméret 485-600 μm-es takarmány javíthatja az energia és a tápanyagok emészthetőségét, és elősegítheti a sertés növekedését.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a zúzott részecskeméret csökkentése javítja az energia emészthetőségét. Ha a búza szemcsés méretét 920 μm -ről 580 μm -re csökkenti, növelheti a keményítő ATTD -jét, de nincs hatással a GE ATTD értékére. A GE, DM és CP sertések ATTD -je 400 μm -es árpa étrendet magasabb volt, mint a 700 μm -es étrend. Amikor a kukorica részecskemérete 500 μm -ről 332 μm -re csökkent, a fitát -foszfor lebomlási sebessége szintén megnőtt. Amikor a kukorica szemcsemérete 1200 μm -ről 400 μm -re csökkent, akkor a DM, N és GE ATTD 5 % -kal, 7 % -kal és 7 % -kal nőtt, és a daráló típusa befolyásolhatja az energiát és a tápanyagok emészthetőségét. Amikor a kukorica szemcsemérete 865 μm -ről 339 μm -re csökkent, ez növelte a keményítő, a GE, a ME és a DE szintek ATTD -jét, de nem volt hatással a P és az AA SID teljes bél emészthetőségére. Amikor a kukorica szemcsemérete 1500 μm -ről 641 μm -re csökkent, a DM, N és GE ATTD -je megnövelhető. Az ATTD és ME DM, GE szintje, a 308 μM DDG -kkel táplált sertésekben magasabb volt, mint a 818 μM DDGS sertésekben, de a részecskeméret nem volt hatással az N és P ATTD -re. Általában a kukorica vagy a kukorica DDG -k részecskemérete nem befolyásolja a foszfor emészthetőségét. A bab -takarmány zúzó részecskeméretének csökkentése szintén javíthatja az energia emészthetőségét. Amikor a farkas részecskemérete 1304 μm -ről 567 μm -re csökkent, a GE, a CP és az AA SID ATTD -je szintén lineárisan növekedett. Hasonlóképpen, a vörös borsó részecskeméretének csökkentése szintén növelheti a keményítő és az energia emészthetőségét. Amikor a szójabab-étkezés részecskemérete 949 μm-ről 185 μm-re csökkent, az nem volt hatással az energia, az alapvető és nem alapvető AA átlagos SID-re, de lineárisan növelte az izoleucin, metionin, fenilalanin és valin SID-jét. A szerzők 600 μm -es szójabab -étkezést javasoltak az optimális AA, az energia emészthetősége érdekében. A legtöbb kísérletben a részecskeméret csökkentése növelheti a DE és ME szintet, ami összefüggésben lehet a keményítő emészthetőségének javulásával. Az alacsony keményítőtartalommal és a magas rosttartalommal rendelkező étrend esetében az étrend részecskeméretének csökkentése növeli a DE és ME szintet, ami összefüggésben lehet a Digesta viszkozitásának csökkentésével és az energiatartalmak emészthetőségének javításával.
A takarmány -részecskeméret hatása a sertések gyomorfekélyének patogenezisére
A sertés gyomor mirigy és nem-glanduláris régiókra oszlik. A nem-glanduláris terület a gyomorfekély magas előfordulási területe, mivel a mirigy területén található gyomor nyálkahártya védőhatással rendelkezik. A takarmány -részecskeméret csökkentése a gyomorfekély egyik oka, és a termelési típus, a termelési sűrűség és a háztípus a sertések gyomorfekélyét is okozhatja. Például, a kukorica szemcseméret 1200 μm -ről 400 μm -re és 865 μm -ről 339 μm -re történő redukciója a sertések gyomorfekélyének előfordulásának növekedéséhez vezethet. A gyomorfekély előfordulása 400 μm -es kukorica szemcseméretű pelletekkel táplált sertéseknél magasabb volt, mint az azonos szemcsemérettel rendelkező pornál. A pellet használata megnövekedett gyomorfekélyek előfordulását eredményezte a sertésekben. Feltételezve, hogy a sertések gyomorfekély tüneteivel fejlődtek ki 7 nappal a finom pellet fogadása után, majd a durva pellet 7 napig történő etetése szintén enyhítette a gyomorfekély tüneteit. A sertések gyomorfekély után érzékenyek a Helicobacter fertőzésre. A durva takarmányozással és a por betáplálásával összehasonlítva a gyomorban a klorid szekréciója növekedett, amikor a sertéseket finoman összetört étrend vagy pellet táplálták. A klorid növekedése elősegíti a Helicobacter szaporodását is, ami a gyomor pH -jának csökkenését eredményezi. A takarmány részecskeméretének hatása a sertések növekedésére és termelési teljesítményére
A takarmány részecskeméretének hatása a sertések növekedésére és termelési teljesítményére
A gabona méretének csökkentése növelheti az emésztő enzimek működési területét, és javíthatja az energia és a tápanyagok emészthetőségét. Ugyanakkor az emészthetőség növekedése nem eredményezi a jobb növekedési teljesítményt, mivel a sertések növelik a takarmány -bevitelt, hogy kompenzálják az emészthetőség hiányát, és végül megszerezzék a szükséges energiát. Az irodalomban beszámoltak arról, hogy a búza optimális részecskemérete az elválasztott malacok és a hizlaló sertések adagjaiban 600 μm, illetve 1300 μm.
Amikor a búza szemcsemérete 1200 μm -ről 980 μm -re csökkent, akkor a takarmánybevitel megnövelhető, de a takarmány hatékonyságának nincs hatása. Hasonlóképpen, amikor a búza szemcsemérete 1300 μm-ről 600 μm-re csökkent, akkor a 93-114 kg-os hizlaló sertések táplálékhatékonysága javítható, de ennek nincs hatása a 67-93 kg-os hizlaló sertésekre. A kukorica szemcseméretének minden 100 μm -es csökkentése esetén a növekvő sertések G: F 1,3%-kal nőtt. Amikor a kukorica szemcseméret 800 μm -ről 400 μm -re csökkent, a sertések G: F 7%-kal növekedett. A különböző szemcsék eltérő részecskeméret -csökkentési hatásai vannak, például kukorica vagy cirok, azonos részecskemérettel és ugyanazzal a részecskeméret -csökkentési tartományban, a sertések inkább a kukoricát részesítik előnyben. Amikor a kukorica szemcsemérete 1000 μm -ről 400 μm -re csökkent, a sertések ADFI -je csökkent, és G: F megnövekedett. Amikor a cirok szemcsemérete 724 μm -ről 319 μm -re csökkent, a G: F befejező sertések F is megnőtt. A 639 μm vagy 444 μm -es szójabab étkezés táplált sertések növekedési teljesítménye azonban hasonló volt a 965 μm vagy 1226 μM szójabab étkezéshez, ami a szójabab étkezés kis hozzáadásának köszönhető. Ezért a takarmány -részecskeméret csökkentése által okozott előnyök csak akkor tükröződnek, ha a takarmányt nagy részben adják hozzá az étrendben.
Amikor a kukorica szemcsemérete 865 μm -ről 339 μm -re vagy 1000 μm -ről 400 μm -re csökkent, és a cirok szemcsemérete 724 μm -ről 319 μm -re csökkent, akkor a hízósító sertések hasított vágási sebessége javítható. Az elemzési ok lehet a szemcseméret csökkenése, ami a bél súlyának csökkenéséhez vezethet. Néhány tanulmány azonban azt találta, hogy amikor a búza szemcsemérete 1300 μm -ről 600 μm -re csökken, akkor nincs hatása a hizlaló sertések vágási sebességére. Látható, hogy a különböző szemcsék eltérő hatással vannak a részecskeméret csökkentésére, és további kutatásokra van szükség.
Kevés tanulmány található az étrendi részecskeméret hatásáról a vetés testtömegére és a malac növekedési teljesítményére. A kukoricaszemély méretének 1200 μm -ről 400 μm -re történő csökkenése nincs hatással a testtömegre és a szoptató kocák hátrányos elvesztésére, de csökkenti a kocák takarmánybevitelét a szoptatás során és a szívó malacok súlygyarapodását.